Fidzsi-Szigetek nevezetességei

Fidzsi Köztársaság
Fiji, Republic of Fiji (angol)
Viti, Matanitu ko Vlti (fidzsi)
Fījī. Fījī Gaṇarājya (hindi)

A két nagy – Vili Levu 10 429 km2, Vanua Levu 5556 km2 – és 332 kis szigetből (105 lakott) álló állam a déli Csendes-óceánban, Melanéziában fekszik, Új-Kaledónia és a Szamoa-szigetek között félúton. A nagy szigetek vulkáni eredetűek, a kicsik főként korallmészkőből állnak. A trópusi esőerdők zömét kivágták, új ültetvények és legelők (szarvasmarha) nyerése miatt. A sziget éghajlatát a passzátszelek alakítják. A bő csapadék és az egyenletesen magas hőmérséklet cukornádtermesztést hívott életre.
Terület: 18 274 km2

Népessége, lakosság: 818 100 fő (2003)
Népsűrűség: 44.7 fő/km2
Főváros: Suva 177 300 fő
Államforma: köztársaság
Nemzeti ünnep: október 10. (a függetlenség napja, 1970)
Közigazgatás: 4 körzet (division), 1 külbirtok (dependency)
Fontosabb települések: Lautoka 45 700 fő, Nadi 32 600 fő, Labasa 25 400 fő
Városi lakosság aránya: 40,7%
Pénznem: fidzsi dollár (1 dollár=100 cent)
Nyelvek: angol, fidzsi (mindkettő hiv.), hindusztáni
Népcsoportok: fidzsi-szigeteki 51%, indiai 44%, egyéb (európai, kínai, polinéz) 5%
Vallások: hindu 38%, protestáns 37%, római katolikus 9%, szunnita mohamedán 8%, szikh 1%, egyéb 7%
Születéskor várható élettartam: férfiak 66 év, nők 71 év
Népességnövekedés: 1,41%
Csecsemőhalandóság: 13,72%o
Írástudatlanság: 7,5%
Férfiak/nők aránya: 1,01
Legmagasabb pont: Tomanivi, 1324 m
Legfőbb folyók: Rewa, Singatoka
Gazdaság: agrárország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 5200 USD (2001)
Munkanélküliség: 7,6%
Munkaerő: 137 000 fő
Infláció: 3% (2000)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 17%, ipar 25%, szolgáltatások 58%
Exporttermékek: cukor, arany, fa, hal, melasz, kókuszolaj
Importtermékek: berendezések és alkatrészek, közlekedési eszközök, vegyipari termékek, élelmiszer, iparcikkek
Főbb kereskedelmi partnerek: Ausztrália, USA, Új-Zéland, Egyesült Királyság, Szingapúr, Japán, Hongkong és Tajvan.

Az európaiak számára Abel Tasman holland tengerész fedezte fel 1643-ban. Részletesen Bligh kapitány kutatta fel a Bounty matrózainak lázadását követően 1789-ben. Nagy-Britannia 1874-ben foglalta el, majd angol koronagyarmat lett. 1970. október 10-én függetlenné vált a brit Nemzetközösség tagállamaként. A köztársaságot az 1987-es katonai puccsot követően kiáltották ki. Az országban folyamatosan feszültséget okoz a melanéz eredetű őslakosság és a betelepedett indiaiak közötti ellentét.

Az őslakosok művelik a földeket (rizs, kókusz, batáta), az indiai leszármazottak pedig főként az üzleti-politikai életben és a kereskedelemben dolgoznak. Az ország fő bevétele az idegenforgalomból, az arany és ezüst eladásából és a részben feldolgozott cukor, illetve gyömbér exportjából származik. A cukorfeldolgozás képezi az ipari tevékenység harmadát. Hosszútávú problémát jelent a befektetések alacsony mértéke és a nem tisztázott tulajdonjogok rendezése. A kormány költségvetést rendező szándéka (2002-ben 6%-os volt a deficit) a politikai stabilitás és a befektetők bizalmának függvénye.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük