A vikingek őshazája ma formatervezőiről, építészeiről, Hans Christian Andersenről és a lego játékról híres
A nemzetközi közvélemény szerint Dánia barátságos, elégedett lakosságú jóléti állam, ahol az emberek hosszú, boldog életet élhetnek. Társadalma az egyenlőség elvén alapul, de megőrizte a királyság romantikus díszét. Békeszerető állam, bár minden férfi állampolgárának kétéves katonai szolgálatot kell teljesítenie. Ez a Balti- és az Északi-tenger között fekvő szerencsés ország Európa egyik legkisebb állama: mindössze fél magyarországnyi. A középkorban (9-12. sz.) azonban komoly európai hatalom volt. 990-től 1066-ig például adót szedett Angliától (ez volt a danegeld) azért, hogy visszatartsa híres tengerjáró harcosait, a vikingeket. Nagy Knut, Anglia 1016-tól 1035-ig uralmon volt dán királya egyesítette Angliát és Norvégiát (1028-35) Dániával, megteremtve az északi-tengeri Dán Birodalmat. Az óriási kiterjedésű állam magában foglalta a mai Svédországot, Norvégiát, Schleswig-Holsteint és Izlandot. Feröer szigetei és a hatalmas területű Grönland (Kalaallit Nunaat) ma is Dánia széles körű önkormányzattal rendelkező területe.
A tenger és a szárazföld
Dánia az európai földrész egyik északi félszigetét és az ettől K-re elterülő 406 szigetet – közülük 90 lakott – foglalja el. Az ország alacsony fekvésű, legmagasabb pontja, az Yding Skovhøs is csak a 173 m-rel van a tengerszint fölött. Európa legtagoltabb partvonalú állama, partjának hossza mintegy7300 km. Nincs olyan hely az országban, amely 30 km-nél távolabb lenne a tengertől.
Dánia 10 000 éve, az utolsó jégkorszak vége óta lakott terület. Múzeumai nagyon sok, kőkorszakból származó eszközt őriznek, sőt 1950-ben a Jütland (Jylland) félszigeten fekvő Tollund tőzegmocsarában egy tökéletes épségben megmaradt vaskori emberi testet is találtak. A föld látványos tájképi szépségekben és természeti erőforrásokban nem bővelkedik. Az egyszerű felépítésű országnak mészkövön kialakult, jó talaja és hűvös, mérsékelt éghajlata van. A hó és eső formájában hulló csapadék főleg a DNy-i országrészt áztatja, ahol az évi csapadékmennyiség kb.750 mm. Az ország többi területén átlagosan 500-600 mmcsapadék hull évente.
A Jütland félsziget északi-tengeri (Ny-i) lapos partvidékét Európa leghosszabb strandövezete kíséri. A lapos part nem kínál jó természetes kikötési lehetőséget ezért itt mesterséges kikötőket kellett építeni – ilyen Esbjerg D-en, illetve Hanstholm É-on. A tengerparttal párhuzamosan homokdűnék emelkednek, mögöttük a tengertől visszahódított homokos fenyérek és túlnyomórészt lecsapolt tőzegmocsarak terülnek el. Természetes növényzetük, valamint az ültetett fenyőerdősávok megtörik az erős Ny-i szeleket
Jütland K-i részét alacsony, bükkösökkel borított dombok jellemzik, amelyek meredek lejtőkkel szakadnak le a partra. A partvonalba tágas öblök nyúlnak be, belsejükben épültek a legrégibb kikötő- és kereskedővárosok, köztük Jütland két legnagyobb települése, Århus és Ålborg.
A Jütland félszigettől K-re fekszik a „dán szigetvilág”. A második legnagyobb szigetet Fynt hidak kapcsolják a félszigethez. Virágos falvai és színesre festett házai miatt nevezik Fynt „Dánia kertjének”. A híres meseíró, Hans Christian Andersen is innen származott, Odensében született. Távolabb, K-en a legnagyobb sziget, Sjælland fekszik. Fynnel, Jütlanddal és Svédországgal vonat- és autószállító kompjáratok kötik össze. A Sjællandot Fynnel összekötő híd 1997-ben készült el, és tervezik egy Sjællandot Svédországgal összekötő közúti alagút megépítését is. A főváros, Koppenhága is Sjælland K-i partján települt, a lehető legtávolabb Jütland félszigetétől, igaz, stratégiai fontosságú helyen, a Dániát Svédországtól elválasztó Öresund partján. Az Öresund É-i partján található Helsingør, itt játszódik William Shakespeare híres tragédiája, a Hamlet, dán királyfi. A legmagányosabb dán sziget, a balti-tengeri Bornholm komppal néhány órányira van a fővárostól.
Sikeres mezőgazdaság
Dánia agrárország. Területének több mint 60%-a művelt, füves vetésforgóval főleg árpát zabot, cukorrépát és takarmánynövényeket termesztenek. Az elmúlt század folyamán azonban Dánia mezőgazdaságának az állattenyésztés lett a fő erőssége. Legismertebb termékei a bacon szalonna és a vaj, amit a több mint 2 millió szarvasmarha és a mintegy 4 millió sertés szolgáltat. Az általában csak egy család által megművelt birtokok kicsik, legtöbbjük 15-30 hektáros.
A dán mezőgazdaság sikerei a szervezettségen, gépesítésen és a gazdálkodási ismeretek kiváló terjesztésén nyugszanak. Az ország iparát egy évszázada a mezőgazdaság élteti termelőeszközök iránti igényével és feldolgozásra váró terményeivel. Mivel Dánia a traktorokat, kombájnokat és fejőgépeket saját gyáraiban készítette és mérsékelt áron adta a kistermelőknek, a gépesítés költségei alacsonyak voltak, és a mezőgazdasági gépgyártás fontos, exportképes iparággá fejlődött.
A termőföld nagyon fontos nemzeti vagyon. Minden fiatal gazdának meg kell szereznie a „zöld jogosítványt”, ami nélkül nem lehet saját földje. A kisbirtokos védelmet élvez a városi befektetőkkel szemben: 5 ha-nál nagyobb földje csak annak lehet, akinek főfoglalkozása a mezőgazdasági termelés. Vidéki területeken a nyaralók építését is szigorúan korlátozzák.
Nagyon sokat segített