Bristol szállás – utazás blog fórum magyarul
Bristol angol város, az ország délnyugati részén, Londontól 185 kilométerre fekszik, Bath, Gloucester és Newport között. Anglia hatodik, az Egyesült Királyság kilencedik legnagyobb, valamint Nyugat-Anglia legnépesebb városa.
Bristol angol város, hotel segítség: Hotelek online ajánlatai ITT. Minden kategória, hotel áttekintő. Lefoglalni az alábbi linken keresztül kezdjük, szobát! Így éri meg!. Panzió, 1-2-3-4-5 csillagos hotel, szálloda szállás kategória, olcsó és csúcs-luxus. Avon Gorge, Ramada City vagy az olcsó Ibis Bristol Temple Meads ** is nagyon népszerűek.
Városok a környéken szálláshelyek száma ott: Filton 7.5 km 1, Keynsham 8.0 km 3, Winford 8.7 km 1, Portbury 9.4 km 1, Winterbourne 9.6 km 1, Wick 10.4 km 1, Lulsgate Bottom 11.0 km 1, Almondsbury 11.2 km 2, Portishead 12.8 km 1, Redhill 13.1 km 2, Clutton 13.4 km 1, Yate 14.8 km 1.
Repülőterek távolsága a bristoli központtól: Bristol (BRS) 12.0 km, Cardiff (CWL) 53.0 km, Hurn (BOH) 90.5 km és Exeter (EXT) 98.3 km.
A Bristoli-csatorna mentén rövid tengerpartja is van. Bristol a régió kulturális és oktatási központja. A gazdaság súlypontja a repülőgyártásra koncentrálódik, a város központjában lévő dokkokat kulturális központokká alakították.
Nevezetességei és érdekességek:
Belvárosi és külső kiemelten kedvelt hotelek, foglalás magyarul díjmentesen ITT. Hallgasson ránk, és válassza, ami tetszik Önnek! Future Inn Bristol, Novotel Bristol Centre a belvárosi standard üzletembereknek és gazdagabb turistáknak, Ibis Bristol Temple Meads a mindenki olcsó szobája, Mercure Holland House Hotel and Spa Bristol a látnivalók és jó helyek mellett, Thistle Bristol a legrégebbi hotel nagy hagyományokkal és ezernyi ismert történettel, egy egyéniség Best Western Henbury Lodge, a kiválónak értékelt The Bristol Hotel vagy a Premier apartmanok, sok a választási lehetőség, és érdemes a zsebünkbe nyúlni, mert csak picivel drágábban igazán csodás élményekkel gazdagodhatunk az akciós időszakokban.
Bristol híres zene- és filmiparral rendelkezik, 2008-ban ugyan nem kapta meg, de eséllyel indult az Európa Kulturális Fővárosa címért.
London és Nottingham után Bristolban a legmagasabb az egy főre jutó GDP. Bár a kikötő tevőlegesen már nem játszik szerepet a város gazdaságában, Bristol a legnagyobb autó importőre az Egyesült Királyságnak. Jelentős a pénzügyi szolgáltatási ágazat is, és a high-tech szektor 400 mikro-elektronikai cégével, csakúgy, mint a Hewlett-Packard nemzeti kutató laboratóriumai. Bristol a hetedik legnépszerűbb brit úti cél a külföldi turisták körében, a város évi kilenc millió látogatót fogad.
Története a történelem során
Már a paleolitikumban letelepedtek területén. A város közelében vaskori erődöket is találtak. A római korban Abona néven hoztak létre itt települést, mely elszigetelt római villákból és kis római erődökből állt. Maga Brycgstow városa, ahogy régen nevezték (a hely, ahol a híd emelkedik) már a 11. századelején létezett, a normannok uralkodása idején pedig a legerősebb várakkal rendelkezett Dél-Angliában. A belvárosi Avon folyóból alakították ki a bristoli kikötőt, mely a 12. századtól tett szert jelentőségre, az írekkel folyó kereskedelem javát itt bonyolították. 1247-ben új hidat építettek, melyet a jelenlegi Bristol híddal helyettesítettek 1760-ban. A város a környező településeket bekebelezve terjeszkedni kezdett, 1373-ban pedig a városi jogokat is megszerezte. Bristol rövidesen a hajógyártás és a kézműipar központja lett. A város volt a kiindulópontja számos felfedezőútnak is, 1497-ben innen indult útjára Észak-Amerika felfedezője, John Cabot is.
A 14. századra London és York után, Bristol lett Anglia harmadik legnagyobb középkori városa, a fekete halál előestéjén nagyjából 20 ezer lakossal büszkélkedhetett. A lakosság növekedésének csak a rettegett pestis állhatta útját, a 15-16. században a városban már csak 10-12 ezren éltek. 1542-ben alapították a bristoli egyházmegyét, az egykori Szent Augustine apátságot nevezve ki Bristol székesegyházának. Bristolt hagyományosan ekkortól tekintik városnak. Az 1640-es angol polgárháborúban a várost királyhű seregek foglalták el. A 17. században a város ismét növekedésnek indulhatott, egyrészt az amerikai gyarmatok megszerzése miatt, másrészt Anglia 18. századi szerepének köszönhetően. Egyre tevékenyebb részt vállaltak ugyanis az Atlanti kereskedelemben, afrikai rabszolgákat bocsátottak áruba az amerikai kontinensen. Bristol Liverpoollal együtt a rabszolga kereskedelem központjává vált, noha csak néhány rabszolgát hoztak Angliába. Ez idő tájt több mint 2000 rabszolgaszállító hajó fordult meg a város kikötőjében, több mint félmillió embert kényszerítve szolgasorba.
Még mindig áll a Hét Csillag Söröző, ahol egykor a halálbüntetést eltörlő Thomas Clarkson gyűjtött adatokat a rabszolga kereskedelemről. Bristol erős kötődése a hajózáshoz, azt jelentette, hogy a tengeri közlekedés biztonsága fontos kérdés a városban, a 19. században Samuel Plimsoll, „a tengerészek barátja” küzdött azért, hogy a vizeket biztonságosabbá tegyék. A hajók túlterhelt rakományai megdöbbentették, ezért súlykorlátozást vezetett be. A tengeri kereskedelem zavarai révén az 1760-as években Bristol Franciaországgal is háborúba keveredett, 1807-ben pedig betiltották a rabszolga kereskedelmet. A 19. században új iparágak születtek és a kereskedelem is fokozódott. Ebben az időszakban születtek a viktoriánus korszak mérnökének, Isambard Kingdom Brunelnek alkotásai is, a Nagy Nyugati pályaudvar Bristol és London Paddington között, két úttörő óceánjáró gőzhajó, és számos híd. John Wesley ekkor alapította az első metodista kápolnát, az úgynevezett Új Teret is.
A második világháborúban a városközpont súlyos károkat szenvedett a légierő bombázásai miatt. Az eredeti központi területén, a híd és a vár szomszédságában, ma egy park található, mely két bombatalálatot szenvedett templomnak és számos kastély romjának is otthont ad. A harmadik lebombázott templomot, a Szent Miklóst már restaurálták, jelenleg múzeum üzemel benne, mely William Hogarth triptichonjának ad otthont. A múzeum gyűjteményében szobrokat is őriznek, az Arnói udvar diadalívét, melyet I. és III. Edward király állított, miután a régi városfalakat 1760-ban lebontották. A városközpont 1960-as újjáépítését brutális építészeti stílus jellemezte, nagy és olcsó toronyházakat emeltek, az utakat kiszélesítették. Mivel a 1980-as évekre másik tendencia vált uralkodóvá, egyes főutakat lezártak, a Queen Squaret és a Portland Squaret helyreállították, a Broadmead bevásárló körzetet részlegesen felújították, és megkezdték a városközpont legmagasabb, háború után épült blokkjainak bontási munkálatait is. Az elmúlt évtizedekben Avonmouth dokkjainak átköltöztetése a városközponttól 11,3 kilométeres távolságra is lehetővé tette a régi dokkterület helyreállítását (Üzemi Kikötő), bár egy időben a dokkok fennállása is veszélybe került, mert úgy tekintettek rájuk, mint elhagyott ipari területekre, nem látva bennük a lehetőséget, az 1996-ban megrendezésre kerülő Nemzetközi Tengeri Fesztivál, egyértelműen bizonyította, hogy a dokkterületek megújult szerepe, a szórakoztatás, kulcsfontosságú jellemzője lehet a városnak.
A város legfontosabb színházi társulatát, a bristoli Old Vicet, 1946-ban alapították a londoni Old Vic vállalat hajtásaként. A Király utca ad otthont az 1766-ban létesített, 400 férőhelyes Királyi Színháznak is, és egy modern stúdiószínháznak, melyet New Vicnek neveznek, de bárokat is szép számmal találunk erre, ahogy az 1743-ban épült Coopers’ Hall is a közelben van. A Királyi Színház nemcsak műemléképületéről nevezetes, arról is, hogy ez a legrégebbi folyamatosan működő színház Angliában. A bristoli Hippodrome egy nagyobb színház, 1981 férőhellyel bír, mely nemzeti vándorprodukcióknak ad otthont, míg a 2000-üléses Colston Hall a város fő koncert helyszíne. Nemcsak a bristoli városi tanács, de még az angol művészeti tanács is azon van, hogy Bristolban felvirágozzon a színházipar.
Az 1980-as években Bristol volt a szülőhazája az angol hip-hop egyik fajtájának, a trip-hopnak, melyet többek közt olyan művészek képviseltek, mint Tricky vagy a Massive Attack. De a város a drum&bassnek is támaszpontja, olyan alkotókkal, mint a Mercury-díjas Roni Size, vagy az úttörő DJ Krust és a More Rockers. Ez a zene is része Bristol széleskörű városi kultúrájának, mely a nemzetközi média figyelmét az 1990-es években keltette fel. Nem csoda, hogy Bristolban számos zenés szórakozóhelyet találunk és számos jazz orientált sörözőt. Míg az öreg herceghez címzett kocsma a rock, a Fleece és Firkin a louisianai indie zenekarok fellegvára.
A bristoli városi múzeum és művészeti galéria nemcsak régészeti és történelmi gyűjteménynek ad otthont, a helyi üvegáruktól, a kínai kerámiákon át sok kinccsel találkozhatunk falai közt. A Bristoli Ipari Múzeumot, mely megőrizte a dokkok gépparkját, 2006. októberében felújítás miatt bezárták ugyan, a tervek szerint az intézmény 2011-ben ismét megnyitja kapuit. A városi múzeum tulajdonában három történelmi ház is áll, a Tudor Red Lodge , a Georgian House, ás a Blaise kastély. A Vízválasztó Média Központ és az Arnolfini Galéria is a használaton kívüli dokkok raktárait használja, kiállításaikat a kortárs művészeteknek, a fényképezésnek és a mozinak szentelik. A város legrégebbi galériáját, a Nyugat-Angliai Királyi Akadémiát Cliftonban találjuk.
A város ad otthont a Nyugat BBC regionális központjának és a BBC természettörténeti egységének.
Maga William Wordsworth is sok időt töltött a városban, itt adták ki először fő művét, a Lírai balladákat is 1798-ban. A 18-19. században Bristol az arcképfestők mekkája volt, a 19. században a híres építész, Francis Greenway, Sidney első épületeinek tervezője is megfordult Bristolban, mostanában pedig a graffiti művész, Banksy költözött ide. De itt született a hollywoodi színész Cary Grant is.
A városban nemcsak a foci, a rögbi és krikett is népszerű, nyaranta a Nemzetközi Hőlégballon Ünnepnek is itt adnak otthont, mely jelentős eseménye a hőlégkamrás léghajózásnak az Egyesült Királyságban. Ilyenkor már a kora hajnali felszállás is nagy tömegeket vonz, később a nap folyamán programok és vásár szórakoztatják a közönséget.
Zoomolható térkép:
Időjárás előrejelzés és hőmérséklet: http://freemeteo.com/default.asp?pid=15&la=16&gid=2654675
Bristol Egyetem oldala (szakok stb. info angolul): http://www.bristol.ac.uk/faculties/

Bristol Egyetem
Bristol Londontól 185 kilométerre van, szép hotelek várnak minket. Egyetem, régi sörözők és új épületek mind érdekesek. Szálloda ajánlatok, apartmanok ITT.
Megosztod ismerőseidel!
Kategoria: Európa



Péter on Mon, 2nd May 2011 10:53 pm
Heti rendszeres kisbuszjàrat Angliàba: utitàrs2010