Ausztrál Államszövetség
Australia, Commonwealth of Australia (angol)
Földünk legkisebb kontinense, „egy ország”, a Baktérítő két oldalán helyezkedik el. Nyugati része a 300-500 m átlagmagasságú Nyugat-ausztráliai-fennsík idős táblavidéke, amelyből elszórtan szigethegyek emelkednek ki. A félsivatagos, bokros sztyepvidéket keskeny, parti síkság öleli körbe. Központi és keleti részén egymástól alacsony hátakkal elválasztott, száraz, szavannás, részben lefolyástalan, sivatagos medencék terülnek el. A keleti partvidéken emelkedik a Nagy-Vízválasztó-hegység, amely észak-dél irányban 3000 km hosszan húzódik. Itt található az ország legmagasabb pontja.
Területe: 7 682 557 km2
Népesség, lakossága: 19 978 100 fő (2003) 21 262 64 (2010)
Népsűrűség: 2,6 fő/km2
Főváros: Canberra 327 700 fő
Államforma: alkotmányos parlamentáris monarchia
Nemzeti ünnep: január 26. (az első fehér telepes megérkezésének napja, 1788)
Közigazgatás: 6 szövetségi állam (state), 2 szövetségi terület (territory)
Fontosabb települések, kikötővárosok és nyaralóhelyek szállás ajánlóval: Sydney 4 250 100 fő, Melbourne 3 610 800 fő, Brisbane 1 545 700 fő, Perth 1 375 200 fő, Adelaide 1 087 600 fő, Hobart és Gold Coast…
Városi lakosság aránya: 84,7%
Pénznem: ausztrál dollár (1 dollár=100 cent)
Nyelvek: angol (hiv.), őslakos nyelvek
Népcsoportok: európai 92%, ázsiai 7%, őslakó és egyéb 1%
Vallások: római katolikus 26%, anglikán 26%, egyéb keresztény 24%, felekezet nélküli 13%, egyéb 11%
Születéskor várható élettartam: férfiak 77 év, nők 83 év
Népességnövekedés: 0,96%
Csecsemőhalandóság: 4,9%o
Írástudatlanság: 0%
Férfiak/nők aránya: 0,99
Legmagasabb pont: Mount Kosciuszko, 2229 m
Legfőbb folyók: Murray, Darling, Flinders, Murrumbidgee
Gazdaság: fejlett ipari ország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 27 000 USD (2002)
Munkanélküliség: 6,3%
Munkaerő: 9,2 millió fő
Infláció: 2,8% (2002)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 3%, ipar 26%, szolgáltatások 71%
Exporttermékek: szén, arany, hús, gyapjú, alumínium, vasérc, búza, műszaki és közlekedési eszközök
Importtermékek: számítógépek, irodafelszerelés, telekommunikációs berendezések és alkatrészek, nyersolaj, és olajszármazékok
Főbb kereskedelmi partnerek: Japán, USA, Dél-Korea, Kína, Új-Zéland, Szingapúr, Egyesült Királyság, Németország és Malajzia.
Az országot 5 000 évvel ezelőtt népesítették be a ma igen mostoha helyzetben lévő őslakók. Ausztrália partjait a portugál hajós, Manuel Gordiño de Eredia pillantotta meg először 1601-ben. Közel 170 évvel később James Cook fedezte fel a kontinens keleti partjait 1770-ben. Az első európaiak 1788-ban telepedtek le a középkorban Terra Australis, „déli föld”-ként feltételezett kontinensen. Az angol gyarmat kezdetben fegyenctelep volt, majd a 19. században érkezett telepesek révén alakult ki árutermelő mezőgazdasága. 1901-ben nyerte el függetlenségét.
Ásványkincsekben gazdag ország (bauxit, ólom, réz-, nikkel-, vasérc, urán, ón, ezüst, gyémánt, feketekőszén). Gazdaságában meghatározó szerephez jut a bányászati termékek kitermelése és exportja. A világgazdasági áringadozás azonban jelentősen befolyásolja az exportbevételeket, ugyanis a kivitt termékek nagy része teljesen feldolgozatlanul kerül a világpiacra. Részben külföldi tőke segítségével fejlődik az ipar, amelynek gerincét egyrészt a vaskohászat, a gépgyártás és az elektronikai ipar, másrészt az élelmiszeripar adja. A vegyipar a kikötőkhöz kötődik (kőolajfinomítás, sófeldolgozás). A többi iparág helyi jelentőségű (pl. textilipar). A kivitel másik fő pillére a mezőgazdaságból származó termékek köré épül, a teljes agrártermelés 70%-a kerül exportra (gyapjú, búza, cukor, hús). Mezőgazdaságára a külterjes és a részben belterjes állattenyésztés (juh, szarvasmarha) és a farmokon folyó belterjes növénytermesztés (zöldség, szőlő, rizs, cukornád, gyümölcs) a jellemző. Közlekedéshálózata és fejlett távközlési hálózata biztosítja az elszigetelt, távol eső farmok kapcsolatát a külvilággal. Egyre több turista látogat el a távoli kontinensre.
