Amszterdam története, történelme
Amszterdam története, történelem:
Amszterdam története a 12. századra nyúlik vissza, amikor falubírái önállósították magukat, és az Aemstel grófjai címet kezdték viselni. A 13. századtól kezdve gyakorlatilag a település tényleges hűbérurainak, az utrechti püspököknek utasításait követték. A helyzet IV. Gijsbrecht uralkodásával fordult meg, aki már független uralkodónak tekintette magát. A gróf kiváltságokat adhatott a lakosságnak az utak használatára, valamint a Hollandián belüli vámmentes kereskedelemre, mely következtében nagy gazdasági fellendülés köszöntött Amszterdamra, a régió legjelentősebb kereskedővárosává fejlődött. Alig 25 esztendővel a szabadságlevél kibocsátása után, 1300-ban Guy van Avesnes gróf városjogot adományozott Amstelledamménak. A város polgármestert, ülnököket és városi tanácsnokokat választott. Az Aemstelek 1317-es kihalásával, Amstelledammét végérvényesen a Holland Grófsághoz tartozó városnak tekintették.
A 14-15. században jelentős városbővítések kezdődtek. A városkapuk és az első csatornák (grachtok) az 1450-es években épültek meg. Az 1452. májusában bekövetkező tűzvész aztát csaknem teljesen elpusztította a várost. Amszterdam ezért tíz évre szóló adómentességet kapott és elrendelték, hogy területén ezentúl csak kőből szabad házat építeni. 1478-ban I. Miksa német-római császár rendeletére a várost tornyokkal szegélyezett falakkal és széles, vízzel teli árkokkal, csatornákkal vették körbe. Minden irányból csak kapun keresztül lehetett a városba jutni, kivéve az északi oldalt. Bár a város kívül esett a fő európai kereskedelmi útvonalakon, kereskedőinek, kézműveseinek és hajósainak köszönhetően, mégis gyorsan fejlődött. Amszterdam 1369-ben csatlakozott a Hanza-szövetséghez, de függetlenségét és saját politikájának vezetését megtartotta. Ez vezetett oda, hogy a skandináv háborúkban, a Kölni Konföderációt támogatva, szembekerült a többi hanza várossal. Amszterdam V. Károly idején Antwerpen után a második legjelentősebb kereskedelmi város volt Északnyugat-Európában.
A reformáció Amszterdamot utolérte, a protestáns eretnekek üldözése 1535 után kezdődött. Amszterdam további sorsát Antwerpen spanyol kézre kerülése nagyban befolyásolta, az ottani kereskedők ugyanis ide menekültek. Ők honosították meg a városban a cukorfinomítást és a gyémántcsiszolást. A reformáció győzelmét követő időszakban erőteljes gazdasági fellendülés kezdődött Amszterdamban. A kereskedők vállalkozókká lettek, sokaknak ők adtak kenyeret. 1594-ben kilenc kereskedő megalakította a van Verre Társaságot, a tengerentúli kereskedelem folytatására. Az első flották városi támogatással indultak el Indiába. Az első társaság megalakítását továbbiak követték, melyek 1602-ben aztán összeolvadtak, létrejött az Egyesült Kelet-indiai Társaság. 1621-ben megalapították a Nyugat-indiai Társaságot, melyet szintén Amszterdamból irányították, alaptőkéjének nagyobbik részét amszterdami vállalkozók adták. A városban raktárházak egész sorát építették fel, melyeken ma is olvashatók a G.W.T.C. kezdőbetűk. 1611-ben az első tőzsde megnyílt a városban, így Európa egyik legjelentősebb pénzügyi hatalma lett. A gazdasági fellendülés nemcsak a város polgárainak jólétét emelte, kedvezően hatott a kulturális életre.
Az Arany évszázad adta Hollandiának és Amszterdamnak Rembrandtot és művészek egész sorát. Ebben az időszakban ugyancsak nagy számban telepedtek le Amszterdamban arany- és ezüstművesek. Jan van der Heydennek köszönhetően, például Amszterdam volt az első város a világon, amelynek utcáit megvilágították. Egy 1683-ból származó adat szerint az utcai lámpák száma 2380 volt. A 16. század egybeesett a gyarmatosítással.
A 17. század közepén viszont Angliának sikerült Hollandia tengeri vetélytársává kinőnie magát. Mindkét hajós nemzet a terjeszkedésre, a gyarmatosítás fokozására törekedett, ami állandó ellentétekhez, összeütközésekhez vezetett. A harcok kimerítették Hollandia erőforrásait, megrendítették nagyhatalmi pozícióját. Az angolok után a franciákkal került szembe, a növekvő szegénység aláásta tengeri erejét, a század végére elvesztette világhatalmi pozícióját is, bár kereskedelmi hatóköre egyelőre megmaradt. Ez csak London és Hamburg hatalmának növekedésével rendült meg. 1810-ben Napóleon az országot Franciaországhoz csatolta, Amszterdamot pedig Párizs és Róma után birodalma harmadik városának nevezte ki. Hollandia 1813. november 24-én vált ismét független állammá, az ország királya I. Vilmos lett, aki 1814-ben felállíttatta a Holland Bankot, majd 1824-ben életre hívta a Holland Kereskedelmi Társaságot, melynek feladata a holland gazdaság fejlesztése lett. Amszterdam fellendülésének időszaka a 19. század második felére esett. Új hajózási vállalatok alakultak, melyek Amerikába is szállítottak árut. Fellendült a kulturális élet is és változások következtek be a városi kormányzatban. A polgármester az államtól kapta megbízatását, Hollandia állami életének hivatalos székhelye Hága lett. A második világháborúban Hollandia nem tudta megőrizni semlegességét, a fasiszták 1940. május 10-én rohanták le. A várost 1945. május 5-én szabadították fel a szövetségesek. Hollandia jelenlegi uralkodója, Beatrix királyné.
Kezdő, bevezető szálláshely cikk ITT.